Kossuth rádió Krónika - Szlavkovits Rita - 2010.07.01. 18:29
"Állami hatáskörbe vennék a belvízvédelmi csatornák kezelését, és már a pénzt is megtalálták, amiből a vízügyi igazgatóságok feladatává tennék ezt. A gazdáknak egy fillérjükbe sem kerülne, például a termékdíj egészét az állam szedné be.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy a kisadók között a társulásoknak fizetett díjat is eltörölnék. A társulások eszközei, a kotrógépek a vízügyi igazgatóságokhoz kerülnének. A vízügyi igazgatóságnak pedig megtiltják, hogy külsősökkel végeztessen el ilyen jellegű munkákat.
Az erre fordítandó pénzt a költségvetésből, a műtárgyak felújításának egy kis részét uniós forrásból, a harmadik, nem elenyésző részt, az eddig be nem szedett termékdíj 30 százalékából fedezné."
Hihetetlen! Az államtitkár a gazdák által soha nem fizetett termékdíjból kívánja a csatornák üzemeltetését finanszírozni.
Termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni. (1995. évi LVI. tv. 2.§ (3) bek.)
társulati hozzájárulás: a társulat tagjainak e törvény szerinti fizetési kötelezettsége a társulati közfeladatok ellátásához (alap- és differenciált hozzájárulás);( 2009. évi LXLIV.tv. 1. § 27. pont) - amelynek mértékét a gazdák, a társulat tagjai közül választott küldöttek állapítják meg és a felhasználásáról is maguk dönthetnek, szemben a központosított területi vízgazdálkodással.
Tudja-e az államtitkár, hogy a területi vízgazdálkodási feladatok jelentős része idénymunka? Ha a vízügyi igazgatóságnak megtiltja, hogy külsősökkel végeztessen el ilyen jellegű munkákat és nem vehetnek igánybe idegen vállalkozókat, a "dégeni" időkre emlékeztető giga-mértékre felduzzasztot humán- és gépi kapacitás idényen kívül mit fog dolgozni? Autópályákat épít? Vagy visszzahozzák a munkatársak által sokszor elátkozott, a téli megélhetést nem biztosító fagyszabadságot?
Tudja-e az államtitkár, hogy a vízgazdálkodási művek üzemeltetéséhez, fenntartásáhot nem csak kotrókra van szükség, és a társulati tagok tulajdonába lévő vagyontárgyak, eszközök felett nem diszponálhat?
Tudja-e az államtitkár, hogy a társulati hozzájárulás nem adófajta, ezért nem is tatozhat a tíz kisadó körébe?
Kiszámoltatta már az államtitkár, hogy a kövizig-ek kezelésében lévű vízgazdálkodási művek üzemeltetésére, fenntartására a jelenleg rendelkezésre álló forrás helyett milyen összegre lenne szükség?
Kiszámoltatta már az államtitkár, hogy a vízitársulatok által üzemeltetett 35 ezer km. állami- és önkormányzati tulajdonú vonalas létesítmények és a több, mint 300 db. szivattyútelep üzemeltetése, fenntartása, rekonstrukciója mekkora forrást igényel a központi költségvetésből?
Kiszámoltatta már az államtitkár, hogy a több, mint 50 ezer km. volt üzemi-, jelenleg döntően önkormányzati tulajdonban lévú külterületi művek üzemeltetése, fenntartása, rekonstrukciója mekkora forrást igényel a központi költségvetésből?
Kiszámoltatta már az államtitkár, hogy a több, mint 3000 település belterületi vízrendezési, vízkárelhárítási munkái mekkora forrást igényelnének a központi költségvetésből?
Összeadta-e valaki az államtitkárnak ezeket a számokat? Van ennyi szabad forás a költségvetésben?
Néhány további kérdés a teljesség igénye nélkül:
Történelmi tény, hogy 1948-1957. között sikertelen volt a vízitársulatok által már 200 éve végzett közfeladatok központosítása! 2010-től sikerülni fog? Államosíthatók a vízitársulatok vagyontárgyai? A központi költségvetés rendelkezik évi 15-20 milliárd forint szabad forrással? Jobb a központosított döntés, mint a helyi problémák helyi megoldása?
< Előző | Következő > |
---|
Legtöbbször olvasott