|
|
2012. augusztus 26., vasárnap 20:25 |
Vízitársulatok az öntözésért |
|
Budapest, 2012. augusztus 26., vasárnap (OS) - A mezőgazdaságot
sújtó aszály ellensúlyozására különösen fontos lenne, hogy érdemben
növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon. A
vízjogilag engedélyezett terület alig éri el a 200 ezer hektárt, a
ténylegesen megöntözött területre pedig az elmúlt években rendre 100
ezer hektár alatt maradt. Az öntözés fejlesztését a mezőgazdasági
kormányzat és a gazdaszervezetek egyaránt fontosnak tarják, de
sajnos érdemi előrelépés nem történt az elmúlt időszakban. Ilyenkor
persze megindul a felelősök keresése és a vízitársulatok mulasztását
– általában a tényadatok ismerete nélkül – egy-kettőre
megállapítják. De nézzük, mit mutatnak a számok? |
2012. év nyarán 13 vízitársulat végez mezőgazdasági
vízszolgáltatási tevékenységet. Ezen társulatok öntözővizet
szolgáltatnak, és tógazdaságokat látnak el vízzel. Az erre
berendezkedett vízitársulatok mezőgazdasági vízgazdálkodási célú
szolgáltatási kapacitása egy idényben mintegy 570 millió m3, azaz
ennyi vizet tudnának eljuttatni az ezt igénylő gazdákhoz.
Kiemelkedik a Nagykunsági VgT. (Karcag) több mint 200 millió m3 és a
Szentes és Környéke VgT. (Szentes) 120 millió m3-t meghaladó
kapacitással.
De mekkora terület megöntözésére lenne elég ez a vízmennyiség? A
vízszolgáltatást végző vízitársulatok ellátási kapacitása 240 mm-es
öntözési idénynormával számolva mintegy 240 ezer hektár
megöntözésére lenne elegendő! Ez a kapacitás messze nincs
kihasználva! A 2012. évi öntözési szezonra lekötött kapacitás
valamivel több, mint 160 millió m3, tehát a kapacitás 28 %-a.
A vízszolgáltatást végző társulatok területén mintegy 45 ezer
hektárra van a társulatoknál is nyilvántartott vízjogi engedély (van
társulaton kívül más öntözővíz szolgáltató is). A ténylegesen
megöntözött terület nagysága a vízjogilag engedélyezett
területnagyság körül alakul, mintegy 37 és fél ezer hektárra tehető.
Az adatokból látszik, hogy egy lényegesen nagyobb terület öntözése
nem a vízitársulatokon múlik, a vízszolgáltató kapacitásuk a
többszöröse annak, mint amennyire igény van.
Az is általános vád, hogy az öntözés drága, mintha ez is csak a
vizet szolgáltató vízitársulatokon múlna. A társulatok általában a
főműves vízszolgáltatásból származó vizet adják tovább, tehát
áraikban benne van az átvett víz ára is. Az árak a szolgáltatás
jellegének megfelelően szórnak 3 Ft/m3 és 12 Ft/m3 között. Az
öntözés költségeit azonban nem is a vízszolgáltatás ára teszi
elviselhetetlenül magassá. A táblán belüli vízszétosztás költsége a
mezőgazdasági termelőktől származó információk szerint 50-90 Ft/m3
és ez az, ami megdrágítja az öntözést.
A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a rendelkezésre álló
öntözővíz ellátási kapacitást csak nagyon alacsony szinten
használják ki és az öntözés összes – kétségtelenül magas - költsége
sem a vízszolgáltatókon múlik. Inkább azon kellene elgondolkodni,
hogy a táblán belüli vízszétosztás költségeit hogyan lehetne
leszorítani az olcsóbb öntözés feltételeinek megteremtése érdekében!
Fehér Ferenc ügyvezető elnök Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége
Kiadó: Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|