TIRHírekTájékoztatókA Helyi Témában meghallgatják a másik felet is

A Helyi Témában meghallgatják a másik felet is

A Helyi Témában a vízgazdálkodási elmarasztaló, tartalmilag téves, igaztalan állítás jelent meg a VM sajtófőnökétől. Szövetségünk hiába kérte a nyilatkozót helyreigazításra, ez nem történt meg. Ezért a cikk szerzőjéhez fordultunk, aki a hiteles újságírás szabálya szerint eljárva, tájékoztatásunk alapján a valós helyzetről új cikkben adott tájékoztatást a lap olvasóinak.

Köszönjük!

 

 A két cikk az alábbiakban olvasható:

Szá­zmilliárdos kárt okoz a belvíz

Írta: BE  

2011. január 27.

Évtizedek óta a legsúlyosabb belvízhelyzet alakult ki Magyarországon. Ennek oka részben a lehullott csapadék jelentős mennyisége, részben a földtulajdonosok és a víziközmű-társulások hanyagsága. A vízzel borított területek jókora hányada termőföld, az agrárkamara szerint százmilliárdos a kár.

Az adatok szerint hatvan éve nem borított ekkora földterületet víz, aminek jókora hányada termőföld. Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség szóvivője elmondta: folyamatos a kármentés. – Jelenleg mintegy 355 ezer hektárt érint a belvízprobléma, tizenegy megyében, több mint kétszáz településen folyik a védekezés – tájékoztatta lapunkat Petróczi Tímea, akitől megtudtuk, a privatizáció során kiosztott földeken a tulajdonosok beszántották a vízelvezető árkokat, és a meglévőket sem tisztítják rendesen, már ahol egyáltalán kiépítették.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) információi szerint az elöntött területek túlnyomó része termőföld. – Közel 325 ezer hektár legelő, szántó és vetés – kaptuk a választ a VM sajtófőnökétől, Tátrai Esztertől. – A víziközmű-társulások köte­le­ző adó formájában beszedték a hozzájárulást az ároktisztításra a gazdáktól, de senki nem végezte el a munkát. A kormány ja­nuár elsejével eltörölte a kötelező befizetést, ezentúl állami feladat lesz az ároktisztítás és a belvízgondok megoldása. Ugyan a Vásárhelyi-tervvel 2000-ben elindult a munka, de félbe­maradt, majd nyolc évig nem történt semmi, aminek most isszuk a levét. A rendszeresen elöntött földterületeket ki kell vonni a használatból, és át kell minősíteni vizes lápokká – válaszolt kérdéseinkre a VM.

A Magyar Agrárkamara információi szerint legalább százmilliárdos a kár. – Az őszi adatok szerint százhúszmilliárd körüli a kár, a jelenlegi helyzetet még nem lehet forintosítani – magyarázta lapunknak dr. Laczkó András, az agrárkamara főtanácsosa. – Az elmúlt másfél évben kétszer annyi csapadék hullott, mint a korábbi években. A víz nem probléma, ha törődnek vele, de a folyamatosan, évekig víz alatt álló talaj szikesedik, kilúgosodik, a víz kimossa a tápanyagokat. Két-három csapadékmentes hónap alatt a föld újra kiszárad, regenerálódik, de a víz alatt álló növényeket már semmi sem menti meg. Ezek egy-két hét alatt megfulladnak. A vízelvezetés kérdésének megoldása mellett át kell állni víztűrőbb növények termesztésére, ártéri gazdálkodásra, legelők és gyümölcsösök kialakítására. A gazdák nagy része kalászosokat termel a földjén, mert ez a legolcsóbb, de be kell látni, nem minden földterület alkalmas erre.


 

 

A v­ízitársulatok is dolgoztak a belvíz megelőzésén
Írta: BE   
2011. március 01.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb belvízhelyzetéről szóló cikkünkben a Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság és a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesei beszéltek a problémáról. Egyik megszólalónk a víziközmű-társulatok felelősségét emelte ki az ügy kapcsán. A víziközmű-társulatok azonban értetlenül állnak a kijelentés előtt, és állítják: semmi közük a külterületi árkok tisztításához.

– A víziközmű-társulatok a víz- és csatornamű-, továbbá a belterületi vízrendezési beruházásokhoz szükséges lakossági hozzájárulás biztosítása érdekében működnek, és semmi közük a külterületi árkok tisztításához – tájékoztatott a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének képviseletében dr. Varga Árpád főtitkár.

– Ezeket a munkálatokat részben a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, részben a települési önkormányzatok és részben a vízitársulatok végzik. Az erre beszedett összeg egy adó módjára behajtható köztartozás volt 2010. december 31-ig, amely abban a nem lényegtelen feltételben különbözött az adóktól, hogy az adót a mindenkori közhatalom állapítja meg, a társulati hozzájárulás mértékét pedig a tagok, illetve küldötteik önmaguknak határozták meg – tudtuk meg a szakembertől, aki azt is elmondta, a tagok által az elmúlt években megszavazott hozzájárulás mértéke a vízitársulatok által üzemeltetett létesítmények műszakilag indokolt munkáinak mintegy 30-40 százalékára volt csak elegendő.

A vízitársulatok az országban lévő körülbelül százezer kilométernyi vízfolyásból és csatornából harminckétezer kilométer vonalas vízi létesítményt és háromszáznál több belvízátemelő szivattyútelepet üzemeltetnek. Ezeknek a forrása a múlt év utolsó napjáig a tagok által önmagukra szabadon megállapított hozzájárulás volt. A 2011. évi társulati közfeladatok ellátására az Országgyűlés a költségvetési törvényben 4,6 milliárd forintot biztosított, amelynek a szétosztására vonatkozó döntés még várat magára.
 

 

 

 

 

 

 

 

Névnap

Ma 2019. szeptember 17., kedd van.
Zsófia napja van, holnap Diána napja lesz.