TIRHírekTájékoztatókMit csinálnak a vízitársulatok?

Mit csinálnak a vízitársulatok?


      Mivel február, szerencsére eléggé csapadékszegény, kevesebb szó esett az elmúlt napokban a belvízről. Ha esett, akkor is negatívan, a látszólagos problémákat felnagyítva, hibást keresve. A jelenlegi belvízért – hangzik a sommás vélemény – a vízitársulatok felelősek, mert nem tisztították ki az árkokat és „lenyúlták” a gazdák befizetett pénzét!

Fehér Ferenc ügyvezető elnök/VTOSZ

       Ha a belvíz reális okait keressük, természetesen beszélni kell a művek állapotáról, de a tényleges helyzetnek megfelelően. Magyarország területi vízgazdálkodási műveinek (az úgynevezett vonalas létesítményeknek) 100 ezer km a hosszuk, ebből 50 ezer km olyan harmadlagos, önkormányzati mű, amelyekkel kapcsolatban a társulatoknak semmilyen felelősségük nincs, és amelyek fenntartásáról 20 éve senki sem gondoskodik. Pedig ezek a művek a „hajszálerek”, amelyek segítségével a sokszázezer hektár elöntött területet egyáltalán vízteleníteni lehet. A vízitársulatok 38 ezer km árkot, csatornát üzemeltetnek, de csak 12-15 ezer km fenntartására van elegendő forrás! Miért? Mert az állam a közcélú vízgazdálkodási feladatok finanszírozásából 2004-ben kivonult és a gazdákat magára hagyta. A gazdák befizetéseiből viszont csak a művek egy részének fenntartására futotta! Most meg, amikor baj van, egyszerűbb bűnbakot keresni!

 

Hogyan működik tehát a bűnbakkeresés? Körül kell nézni a „nagy sík mezőn”, ahol nagy valószínűséggel egy csomó elhanyagolt csatorna van (88 ezer km-ből mintegy 15 ezer km van megfelelő állapotban), tehát jó eséllyel lehet rossz állapotú művet találni! Kinek fizettek a gazdák? A vízitársulatoknak! Kik a hibásak? A társulatok, mert „lenyúlták” a pénzt. Arról, hogy a gazdák által befizetett összegből csak ennyi művet lehet fenntartani és az elhanyagolt állapotokért mások is (állam, önkormányzatok, gazdák) felelősek, jobb elegánsan nem beszélni, hiszen már megvan a bűnbak, és ez a cél! És akkor még nem is szóltunk a tavalyi rendkívüli hidrológiai helyzetről, az éves átlag másfél-kétszeresét kitevő csapadékmennyiségről, a már augusztus-szeptemberben rekordmagasságban lévő talajvízről, a felső talajréteg folyamatosan telített állapotáról. Erről feltehetőleg a meteorológia tehet (menesztették is az intézet vezetőjét!).

De ha már itt a baj, hogyan védekezünk ellene? Számos helyen számoltunk be arról a vízitársulati védekezésről, ami az elmúlt évben folyt, és amelyik az államnak 1,9 milliárd forintjába, a társulati tagoknak pedig 200 millió forintjába került. De a védekezés 2011-ben is folytatódott!

Az év első öt dekádjában (2011. január 1. – február 20. között) 41 vízitársulat végzett valamilyen védelmi munkát. Tudjuk, hogy a belvízzel elöntött terület nagysága az év elején messze meghaladta a 300 ezer hektárt, innen sikerült 200 ezer hektár alá csökkenteni. Tehát a védekezésnek még messze nincs vége, jelentős területek vannak víz alatt. Mi volt a fő vízitársulati védelmi tevékenység? Elsősorban a víztelenítés, a vizek bejuttatása a befogadókba, állami főművekbe, gravitációsan, de nagyon sok helyen átemeléssel. A vízitársulatok által átszivattyúzott vízmennyiség januárban 176 millió köbméter volt (közel 6 millió köbméter naponta), de még februárban is 63 millió köbméter került átemelésre (ez is több mint 3 millió köbméter naponta). És miért nem lehet többet? Éppen a harmadlagos művek kriminális állapota miatt, mert ezek a csatornák nem gyűjtik össze a vizet! Fontos feladat volt a legkritikusabb állapotú közcélú csatornákon a növényzet, az iszap eltávolítása, a műtárgyak (hidak, átereszek) tisztítása. A január havi vízitársulati védekezési költség az előzetes felmérések szerint 726 millió forint, míg február első húsz napjában közel 300 millió forintba került a védekezés. Ebben a munkában 570 fő vett részt és több mint 180 gép segítette a társulati védekezést.

Sajnos arról sem esik sok szó a vízitársulatokkal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszanak a közmunkában. A Kormány közmunka programjához a vízitársulatok az elsők között csatlakoztak. A már megindult programban 65 vízitársulat vesz részt, és folyamatosan fut fel a foglalkoztatott létszám a tervezett 3600 főre. Aki úgy gondolja, hogy a vízitársulatok „nem csinálnak semmit”, annak ajánljuk az érintett munkaügyi központok és polgármesterek megkeresését! Nagyon sok helyen a vízitársulat jóformán az egyetlen közmunkás foglalkoztató szervezet, és már egy hónap után látszik, hogy olyan művek (medrek, csatornák) válnak újra használhatóvá, amelyek rossz állapota a jelenlegi súlyos belvízhelyzethez is hozzájárult.

A művek megfelelő állapotba hozása a sikeres belvízvédekezés, vízkár-elhárítás alapja, de nem csak a mezőgazdasági területeken! Arról is keveset beszélünk, hogy az ország települései csapadékvíz elvezető hálózatának (már ahol van) befogadói a vízitársulatok által üzemeltetett közcélú művek és hogy a tanyás ingatlanok védelme érdekében milyen feladatokat végeztek a társulatok. Természetesen ehhez források szükségesek. A 2011. január 1-étől megszüntetett társulati (érdekeltségi) hozzájárulás pótlására a költségvetésben 4,6 milliárd forintot terveztek, de ebből már 4 milliárd sem kerül a társulatokhoz. Ez a forrás a közcélú vízgazdálkodási művek (38 ezer km árok, csatorna, kisvízfolyás) fenntartásának és üzemeltetésének mintegy a harmadára elegendő! A Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei szerint ugyanis erre a feladatra 12-13 milliárd forint lenne szükséges. És akkor még nem szóltunk az 50 ezer km önkormányzati mű helyzetéről. De ebből a költségvetési forrásból kell ellátni a korábbi Uniós pályázatokkal (AVOP, ÚMVP) elnyert támogatásokból végzett beruházások kötelező fenntartását, de innen származik majd a folyamatban lévő beruházások „saját ereje” is (a korábbi pályázati kiírások szerint a társulatok az Uniós támogatással megvalósuló beruházásokhoz 30 % sajáterőt kötelesek hozzátenni, ami a társulati hozzájárulás megszüntetésével nem áll rendelkezésre).

A vízitársulatok közcélú feladatainak ellátása mindig is szigorú kontrol alatt történt, „pénzlenyúlásra, utazgatásra” – amilyen vádak gyakran elhangzanak – eddig sem volt lehetőség. A vízitársulatok eddig is beszámoltak az elvégzett munkáról tagjaiknak, a gazdáknak, és hogyha ezekről az érintettek egy része mégsem tudott, csak saját magát vagy küldötteit okolhatja. A vízitársulat önkormányzat! Részt kell venni a gyűléseiken, tájékoztatást kell kérni, be kell számoltatni vezetőit, a küldötteket. A vízitársulatokkal kapcsolatos műszaki és gazdálkodási adatok nyilvánosak. A legtöbb társulatnál könyvvizsgáló hitelesíti a gazdasági beszámolót. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vízgazdálkodási szakreferensei 2010. december 31-ig az állam nevében ellenőrizték a közcélú vízgazdálkodási tevékenységet. A vízitársulatok szakmai munkájának ellenőrzése rövidesen a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokhoz (tehát továbbra is állami szervezethez) kerül, ami kiterjed a költségvetési források felhasználására is. Megmarad azonban a területen érdekelt, érintett gazdák, önkormányzatok ellenőrzési lehetősége is. Nem vádaskodni kell tehát, hanem informálódni, részt venni, ellenőrizni, javaslatokat tenni!

 

 

 

Névnap

Ma 2019. június 19., szerda van.
Gyárfás napja van, holnap Rafael napja lesz.