TIRHírekSzövetségünk híreiDr. Kling István helyettes államtitkár előadása a VTOSZ 2010. december 14-i közgyűlésén

Dr. Kling István helyettes államtitkár előadása a VTOSZ 2010. december 14-i közgyűlésén

A vízgyűjtőkön mindenkinek megvan a maga szerepe és feladata....

Az eredeti prezentáció itt tekinthető meg (Powerpoint 2007 formátum).

 

VTOSZ Küldöttgyűlés
Budapest, 2010. december 14.
Dr. Kling István
VHÁ

CÉL

A Kormány vízgazdálkodással kapcsolatos szándékai között kiemelt szerepet kapott az egységes vízügyi irányítás és az állami szerepvállalás erősítésének megteremtése, a vízgazdálkodási közfeladatok rendezése, a vízgazdálkodási infrastruktúra helyreállítása. A feladat megfelelő szintű ellátásához a vízügyi igazgatóságok, a vízitársulatok, és a vízhálózatokat működtető szervezetek, intézmény rendszer átalakítása, egymáshoz való viszonyuk és feladatellátásuk pontos meghatározása, valamint a törvényi szabályozás megújítása szükséges.

 

Eddigi finanszírozás

A vízgazdálkodási ágazat jelenleg lényegesen alulfinanszírozott. Az állam a kizárólagos tulajdonú műveinek üzemeltetésére, fenntartására csak az indokolt költségek 15-20 százalékát tudja biztosítani. A tagok társulati hozzájárulása (4,5 MrdFt) a vízitársulatok által üzemeltetett vízilétesítmények szükséges költségeinek csupán 30 %-át biztosította. A költségvetés ezt egészítette ki 2003. előtt ugyanilyen mértékben, jelentősen javítva ezzel a funkcióképesség fenntartását és a védekezési költségek csökkentését

 

A vízitársulatokról szóló 2009. évi LXLIV. törvény módosítása

A törvény módosításával, a tagok társulati hozzájárulásának eltörlésével új helyzet állt elő a közcélú területi vízgazdálkodási feladatok ellátásában. Az Országgyűlés 2010. július 22-én elfogadta az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. Törvényt, 2011. január 1-től megszünteti a társulati hozzájárulás fogalmát. A jogalkotók ezzel a döntéssel a helyi vízgazdálkodási közfeladatokhoz, a szolidaritás elvén meghatározott, kötelező hozzájárulást és annak a közhatalommal történő kikényszerítését törölték el és ezzel együtt vállalták a helyi területi vízgazdálkodási közfeladatok finanszírozásának költségvetésben történő biztosítását.

 

A számos részproblémát tartalmazó feladat döntés előkészítő anyagának kidolgozására, a VHÁ Területi Vízgazdálkodási Főosztálya szakmai előkészítő munkacsoportot hozott létre, amely javaslatot dolgoz ki:

1.) a területi vízgazdálkodás struktúrájának korszerűsítésére, amelynek a tulajdon és érdekviszonyok összehangolásán kell alapulnia, a pontosan meghatározott közfeladatok és a közérdek mértéke mentén,
2.) a szervezetrendszer hatékonyságának növelésére: amelynek keretében a különböző tulajdonú és kezelésű vízrendszer elemek egységes állami szakmai irányítás alá kerülnek, illetve meghatározásra kerül az optimális szervezeti méret, védelmi (csatornaőri) hálózat, illetve a vízügyi igazgatás, alap- és közcélú feladatellátás hatékony végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek,
3.) finanszírozásra az állami, illetve önkormányzati tulajdonú vizek, vízilétesítmények kezelése vonatkozásában, illetve a közérdek mértékét meghaladó helyi közcélú feladatok finanszírozására,
4.) a fenti feladatok megvalósításához szükséges jogszabály-alkotási feladatok meghatározására,
5.) a foglalkoztatásra a közmunka igénybevételével, mivel az ágazatban jelentős szakember hiány van az állandó és időszakos foglalkoztatás területén egyaránt, és jelentős munkahely teremtésre van lehetőség és szükség,
6). oktatás, képzésre a megfelelő végzettségű szakemberek rendelkezésre állásának és pótlásának biztosítására.

 

ÚJ VÍZGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓT KELL KÉSZÍTENÜNK

A vízgazdálkodásról új, átfogó szabályozás készül, az ezzel kapcsolatos feladatok egységes állami irányítás alá kerülnek, a vízügyi igazgatóságok szervező és a vízgyűjtők működtetését kézben tartó, felügyeleti szerepét jelentősen növelni kívánjuk, de továbbra is nélkülözhetetlennek tartjuk a vízitársulatok közfeladatokban betöltött szerepét.

A vízitársulatok nemcsak belvíz-elvezetésre hivatottak, hanem területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat végeznek, közcélú vízilétesítményeket hoznak létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat látnak el, működési területükön környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhetnek..)

 

Jogszabály-alkotási feladatok

A jogi szabályozás változásait több lépcsőben lehet és célszerű elvégezni szoros összhangban a koncepció tartalmi elemeivel. Például:

1. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról módosítása;

közérdek, közcél, közfeladat, közcélú vizek, vízilétesítmények fogalma, illetve a magánérdek, magáncél, magánfeladat és saját célú vízilétesítmények fogalma, törvényi felhatalmazás a Vgtv.-ben egy egységes állami és önkormányzati hozzájárulás díjképzés szabályainak meghatározására Kormány rendeletben, az állami, illetve önkormányzati tulajdonú a társulatok üzemeltetésében lévő vizekre, vízilétesítményekre vonatkozó üzemeltetői szerződések tartalmára vonatkozó szabályok megalkotása, a Vgtv. kiegészítése a vízgazdálkodási díjfelügyelet intézményének kialakítására vonatkozóan, az önkormányzati és társulati tevékenység vízgazdálkodási szakmai felügyeletét, amelyet a vidékfejlesztési minisztérium vízügyi igazgatósága lát el; közcélú vízilétesítmények esetében kötelező őrhálózatot működtetni;

2. 2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról módosítása;

pontosítani kell az állami és önkormányzati hozzájárulás fogalmát, amely jövő évtől a legjelentősebb, vagy akár az egyetlen forrása lesz a vízitársulatoknak;
a szakmai felügyeletet a vidékfejlesztési minisztérium területi szervezeteinek szakemberei látják el úgy, hogy a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok a társulatok intéző-, és felügyelő bizottságaiba 1-1 tagot delegálnak;
a társulati működési terület minimális nagyságának meghatározása, hogy rentábilisabban tudjanak működni a vízitársulatok,
a társulat által nyújtható szolgáltatások, vizekre, vízilétesítményekre (saját és közcélú vízilétesítmények szerint meghatározva),
rögzíteni kell, hogy a társulat átvállalt közfeladatait szolgáló tevékenységét elsősorban saját munkaszervezetével végzi, stb.

3. 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról;

amely tartalmazza a közérdek mértékének (állami, önkormányzati hozzájárulás) számítási módját és a díjképzés (hozzájárulás) mértékének meghatározását,
a vízfolyások, vízilétesítmények közérdeket meghaladó igénybevételének szabályainak meghatározása (használati díjának fogalma, díjképzési szabályok stb.)

 

A vízgyűjtőkön mindenkinek megvan a szerepe és a feladata. Ami nagyon fontos, amit el kell érnünk, hogy jó kommunikáció segítségével ezt mindenki felismerje, és elfogadja,
a tudatosodjon ne csak a jog, de a kötelezettség is, és a feladatellátáshoz szükséges forrásokat mindenki felelőssége szerint biztosítsa.

 

Mindezt nem lehet egyetlen nap, de rövid idő alatt sem teljen megvalósítani, de kívánom magunknak, hogy jó együttműködéssel, a vízgyűjtők közös működtetésével egy új, a XXI. századhoz méltó vízgazdálkodást építsünk fel!

A törvény módosításával, a tagok társulati hozzájárulásának eltörlésével új helyzet állt elő a közcélú területi vízgazdálkodási feladatok ellátásában. Az Országgyűlés 2010. július 22-én elfogadta az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. Törvényt, 2011. január 1-től megszünteti a társulati hozzájárulás fogalmát. A jogalkotók ezzel a döntéssel a helyi vízgazdálkodási közfeladatokhoz, a szolidaritás elvén meghatározott, kötelező hozzájárulást és annak a közhatalommal történő kikényszerítését törölték el és ezzel együtt vállalták a helyi területi vízgazdálkodási közfeladatok finanszírozásának költségvetésben történő biztosítását.  
 

Nincs jogosultsága hozzászólni.

Névnap

Ma 2024. március 29., péntek van.
Auguszta napja van, holnap Zalán napja lesz.