TIRVízitársulatokTársulatok írtákHernád térségi Vizgazdálkodási TársulatSzakmai szemmel a Felsőzsolcai árvízi katasztrófáról

Szakmai szemmel a Felsőzsolcai árvízi katasztrófáról

Megulesz János

Encs, Vasút út 33.

 

Szakmai szemmel a Felsőzsolcai árvízi katasztrófáról

 

A Felsőzsolcán kialakult sajnálatos ávrízi katasztrófáról már sokszor olvashattunk az Észak-Magyarország hasábjain, de úgy gondolom, hogy az emberek nagy többsége még mindig érthetetlenül áll a megtörtén események előtt. A tisztánlátás érdekében javaslom néhány szakmai kifejezés értelmezését.

Sok nyilatkozatban keveredett a hullámtér és az ártér fogalma.

Hullámtér az árvédelmi töltések közötti terület, ahol az árvizek levonulnak.

Ártér a folyóvölgynek az a része, amit a folyó árvizei árvízvélelmi művek hiányában elönthetnek. Az árvédelmi töltések az ártér egy részét mentesítik (védik) az árvizektől. A fentiek következtében a mentesített árterek beépíthetőek (Miskolc város jelentős része is mentesített árterületen van, képzeljünk el egy város térségi jobbparti töltésszakadását), a hullámtér vagy nagyvízi meder beépítése tilos.

Mikor mentesít biztonságosan árterületet az árvízvédelmi töltés?

Akkor, ha az érvényes műszaki előírásoknak megfelelő minőségben és mértékben van kiépítve.

A Sajó és a Bódva esetében (mely vízfolyások kapcsolhatóak az árvízi katasztrófához) ezen követelmények elmaradnak az előírásoktól.

A szakmai előírásoknak megfelelően az árvízvédelmi töltéseket az adott folyóra érvényes mértékadó árvízszint plussz egy méteres biztonságra kell kiépíteni.

Ezen követelménynek a Sajó folyó árvízvédelmi töltése is csak részben felel meg, sok a magassági és szelvényméret hiányos töltés szakasz.

A Bódva hivatalosan patak és nem folyó, így árvízvédelmi töltésről nem is beszélhetünk, csak víztartó depóniáról, amit a meder-kotrásból kikerült anyagból alakítottak ki (ezáltal „védve” többek között két várost is).

A víztartó depóniákról tudni kell, hogy az árvízvédelmi töltésekre előírt követelményeknek egyáltalán nem felelnek meg, így a Bódvavölgyi elöntések az adott víztömeg esetében szinte törvényszerűek voltak.

Ezen hiányosságok évtizedek óta fennállnak, a háttérben gazdaságpolitikai és nem szakmai szempontok állnak.

A fenti hiányosságok voltak alapvetően Felsőzsolca árvízi elöntésének okozói.

Felsőzsolcsa és Miskolc Keleti kapujának az elöntése a Bódva patakból és a Sajó folyóból származott.

A Sajó folyónak Szirmabesenyő fölötti és Sajószentpéter közötti szakasza árvízvédelmi töltéssel nem rendelkezik, ennek megfelelően ezen a szakaszon az árvíz az árterületet foglalja el. A Sajó és Bódva találkozásánál a két vízfolyás vízhozama összegződött és a Szirmabesenyő-Sajóvámosi úton átbukva a Kis-Sajó völgyén levonulva elöntötte Felsőzsolcát és Miskolc Keleti kapuját.

A Kis-Sajó völgyén 200 m3/sec-ot meghaladó víztömeg vonult le, amely ellen esély sem volt Felsőzsolca lakó ingatlanainak megvédésére, egyedüli megoldás az emberek kimenekítése volt.

A sokat emlegetett AUCHAN áruház legfeljebb pár cm-es vízszintemelkedést okozott, az M30-as autópálya bevezető szakaszának vízterelő hatása ugyan elemezhető, de az alap ok megszüntetése esetén (hogy 200 m3/sec vízhozam ne érkezzen a Kis-Sajó völgyébe) az is okafogyottá válhat.

Kijelenthetjük tehát, hogy a Felsőzsolcai árvízi katasztrófa okozója a Kis-Sajó völgyében levonuló 200 m3/sec-ot meghaladó vízhozam volt.

 

A jövőben hasonló katasztrófák elkerülése érdekében tehát meg kell szüntetni vagy optimális mértékűre csökkenteni a Sajó és Bódva árvizeinek a Kis-Sajó völgyébe történő kiáramlását, ezzel természetesen a Sajó fő ágában koncentrálódnak az árvizek ezért vizsgálni kell Szirmabesenyőtől lefelé a Sajó mindkét oldali védtöltését, a hidak áteresztő képességét, valamint a meder és hullámterek vízvezető képességét.

Megoldandó továbbá Szirmabesenyő és Sajószentpéter közötti nyílt ártéri települések körtöltéses bevédése.

Az árvízvédelmi rendszerek kiépítésére a szakmai irányelvek adottak. A folyók árvízvédelmi töltéseit a mértékadó árvízszint plusz egy méteres vagy az LNV plusz egy méteres biztonságra kell kiépíteni.

Ez több évtizedes előírás, aminek sajnos a jelenlegi árvízvédelmi rendszerek nem felelnek meg. El kell érni tehát, az árvédelmi töltések szakmai előírás szerinti megfelelősségét, és a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a folyók medertisztítására, a vízbedőlt fák eltávolítására, a meder eróziót okozó kavicszátonyok eltávolítására és a hullámterek kitisztítására.

Évtizedekkel ezelőtt, ezen feladatok rutinszerűen szerepeltek a Szakaszmérnökségek üzemterveiben, elősegítve ezzel a nagyvizek gyorsabb, és akadálymentesebb levonulását, jelenleg azonban ezekre nincs pénzügyi fedezet.

Könnyen belátható, hogy az évtizedek alatt bekövetkezett folyómeder feltöltődések, melyek a külföldi vízgyűjtők hegyvidéki szakaszairól származnak, leszűkítik a mederszelvényt, ezért foglalkozni kell annak folyamatos eltávolításáról.

A tervezett Bódva-völgyi és Sajó-völgyi tározó rendszer kiépítése természetesen pozitív irányban segíti a Sajó-Bódva árvízvédelmi rendszer működésének hatékonyságát, azonban elsődleges szempont a Sajó folyó nagyvízi medrének a kiépítése úgy, hogy a Bódva patak nagyvizeinek fogadására is alkalmas legyen.

 

Encs, 2010. augusztus 27.

 

 

                                                                                               

 

 

 

Nincs jogosultsága hozzászólni.

Névnap

Ma 2024. március 29., péntek van.
Auguszta napja van, holnap Zalán napja lesz.

Események

március 2024
H K SZ CS P SZ V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31