Abban az esetben, ha a 30 %-os saját forrás fedezete a 2011. évi költségvetési támogatás és a támogatott projekt összege eléri a közbeszerzési értékhatárt, közbeszerzési eljárást kell a támogatást nyert vízitársulatnak lefolytatni.
A támogatási döntések nettó összere vonatkoznak és előleg lehetőségét sem tartalmazzák.
Az értékhatárokat itt közöljük.
Az MVH elnökének írt megkeresés a mellékletben olvasható.
Megjelent az Irányítóhatóság közleménye, mely alapján módosul az építésügyi normagyűjtemény szabályozása, ennek oka, hogy az ÉNGY legutóbbi módosítása jelentősen hátrányos érintette a 2011. januárjában kifizetési kérelmet benyújtókat, vagy benyújtani szándékozókat.
A közlemény alapján a jövőben további egyszerűsítések várhatók.
Új Széchenyi Terv
(GOP, TAMOP)(2011)
Megnyitás dátuma:2011.03.01.
Zárás dátuma: 2011.12.31.
A közfoglalkoztatás főbb adatait minden vízitársulat önmaga felteheti a
"Közmunkaprogram 2011" ablakon belül!
A kormány ötmilliárd forintot szán a belvízgondok gyors orvoslására - mondta Illés Zoltán vízügyi államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. További több mint egy milliárd forintot az országos közmunkaprogram önerejére fordítanak: ennek keretében rövidesen kilencezer ember vehet részt a vízügyi beruházásokban. Illés Zoltán szerint idén még 12 milliárd forintra lenne szükség a belvízi problémák megelőzésére. Jelenleg az országban összesen 360 ezer hektárt borít belvíz.
Forrás MR1 Kossuth Rádió, 2010. 01.20.
„A jelenlegi belvízhelyzetről szóló írásból az olvasók megtudhatják, hogy a százezer kilométernyi belvízcsatornából nagyjából 12 ezer kilométernyit kezel a vízügy, 38 ezer kilométernyit pedig a sajátos civil szerveződésnek számító vízgazdálkodási társulatok gondoznak. A teljes mennyiség fele, 50 ezer km. önkormányzati kézben van. Olyan feladatot örököltek így, amihez semmiféle finanszírozás nem társul...
Ez az 50 ezer kilométernyi csatorna 20-25 éve pusztul, vagy legalábbis ellenőrizhetetlen minőségű, és a karbantartásának, működtetésének nincs igazi felelőse. A vízgazdálkodási társulatoknál lévő, 38 ezer kilométernyi csatornarendszer jobb állapotban van, ám korántsem tökéletes, szakértők szerint megfelelő állapotuk garantálása évente 16 milliárd forintba kerülne. Amit a vízügy kezel, az a teljes hálózatnak alig a tizede…
A társulatok tavaly év végéig a földtulajdonosok befizetéseiből (hektáronként és évente ezer forintból) működtek. Ebből a pénzből tavaly 4,6 milliárd forint jött össze – ugyanannyi, amennyivel most az állam beszállt, kiváltva a gazdák befizetéseit. …
A mostani viszonyok Somlyódy László vízmérnök akadémikus szerint annyiban is különlegesek, hogy az elöntött területek közel fele lakott övezet. Erre korábban soha nem volt példa. A szakértők szerint azért, mert a jellemzően településszéli övezetek átminősíttetésével operáló ingatlanüzletek nyomán rengeteg olyan területet építettek be lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal, ipari parkokkal, amelyeket korábban épp a belvízveszély miatt hagytak parlagon.Egy másik lehetséges ok, hogy az új beépítések nyomán csökken a talaj vízelnyelő képessége, és ezek a zónák ahelyett, hogy megóvnák a régebbi lakóterületeket, éppenhogy azokra nyomják a vizet.) Somlyódy kérdésünkre azt is felvetette, hogy a belvízkezelő rendszer nemcsak pénzügyileg, hanem struktúrájában sem követte az utóbbi évtizedek birtokszerkezeti, illetve környezettudományi fejleményeit. A birtokviszonyokra korábban már utaltunk – a tudományos paradigmaváltást az jelentené, ha nem amolyan eltakarítandó problémaként, hanem értékes környezeti elemként kezelné a rendszer a vizet, és a mielőbbi elvezetés helyett a gazdálkodásra tevődne a hangsúly.Bizonyos helyeken fel kellene hagyni az építkezéssel vagy a mezőgazdasági műveléssel, átadva a terepet a természetvédelemnek (másutt meg kifejezetten vízkedvelő vagy víztűrő kultúrákat kellene meghonosítani). Elegendő lenne egymásra fektetni a vízjárási, illetve az agropotenciált jelző térképeket, ám ezt a munkát eddig senki nem végezte el! – fogalmazott az akadémikus.
Fehér Ferenc, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke (maga is mérnök) ehhez hozzáfűzte: finanszírozási reformra is szükség lenne. Az önmagában nem baj, ha az állam vállalja a kiadásokat (a 27 EU-tagállamból 19-ben ez a gyakorlat), az viszont már gond, ha az érintettektől, vagyis a földtulajdonosoktól az anyagi érdekeltséggel együtt esetleg a helyi szintű döntési jogosítványokat is elvonják.
A szakember világított rá arra is, hogy a már többször hivatkozott 4,6 milliárd forintból nemcsak a belvízkezelő rendszer karbantartását és működtetését kellene fedezni, hanem a belvizes vonatkozású pályázatok önrészét is, és ez a dupla funkció még egy „belvízmentes” évben is meghaladná a pénzügyi keret kapacitásait. Arról már nem is beszélve, hogy egy új koncepciójú belvíz-gazdálkodási rendszer kidolgozása és kiépítése eleinte inkább vinné a pénzt – igaz, hosszabb távon, az elmaradt belvízkárokat is számszerűsítve már valószínűleg megtakarításokat hozna.
A belvízkárokat általában az árvízkárokkal együtt számolják, a kettőt ugyanis nehéz egymástól elkülöníteni. Tavaly – azaz egy olyan esztendőben, amelyben az árvízből egy kevéssel, belvízből viszont sokkal több volt az átlagosnál – az összesített kárszámla (mezőgazdaság, épületek, épített infrastruktúra) mintegy 200 milliárd forintra rúgott, és a költségeket szinte teljes egészében az állami költségvetés állta. Ez egyben azt is jelenti: nehéz lenne annyit belvízvédekezésre, egy értelmes védelmi rendszer kialakítására költeni, hogy ne térüljön meg már az első évben.”
Forrás: Népszabadság 2011. január 15.
Szerző: Hargitai Miklós
31. oldal / 35
Ma | 2185 | |
Tegnap | 94620 | |
A héten | 2185 | |
Múlt héten | 597385 | |
A hónapban | 1240424 | |
Múlt hónapban | 1299093 | |
2010/07/20 óta: | 85433509 |